T�rt�nete

�

T�rpe cochin kezdetben Pekingi – Bantamnak nevezt�k. El�sz�r 1860-ban ker�lt be. K�n�b�l – Angli�ba, ezzel az eg�sz vil�g sz�m�ra megny�lt a kapu a t�rpety�kok teny�szt�s el�tt. Gyakran id�zik az angol �s a francia csapatok viharos ostromait a Pekingi cs�sz�ri ny�ri palot�n�l, melyekkel egy�tt eml�tik a zs�km�nyk�nt Angli�ba k�ld�tt egy p�r tollas l�b� t�rpe ty�kot. Az els� t�rpe cochinoknak s�rga tollazatuk volt, ami sz�nt�nusban nem volt egys�ges. Ezzel azonos volt a mintegy 23 �vvel azel�tt Angli�ban �rkezett �ri�s cochinok tollazat�nak sz�ne. Angli�ban a klasszikus fajtateny�szt�s orsz�g�ban ker�lt sor el�sz�r az �s t�rzzsel val� teny�szt�s�re, melynek eredm�ny�t 1863-ban �ll�tott�k ki el�sz�r Londonban. Ezt k�vet�en a h�bor�skod�sok miatt tov�bbi ut�np�tl�sok nem �keztek Pekingb�l, �gy az angol teny�szt�k az �nseg�lyez�shez folyamodtak a belteny�szet elker�l�se �rdek�ben, a keresztez�sre egy b�rsz�n� t�rpe ty�kot v�lasztottak, aminek a fajtab�li hovatartoz�s�t ma Bantamk�nt jel�lik meg 1866-ban �s k�s�bb Angli�ban l�tez�fajta volt a Pekingi-Bantam de, ezek, m�r keresztezet �llatok voltak. Csak 1884-ben ny�lt �j lehet�s�g�k az angoloknak �jabb��Peking – Bantamok behozatal�ra, mely 4-8 ar�ny� s�rga t�rpety�kkal b�v�tett�k, illetve jav�totta W. F. Entwisle (angol) teny�szt� b�zis�t. Szokatlanul magas �r�rt, 1200 m�rk��rt hozott Drezd�ba 1886-ban 1-1s�rga t�rpe cochin Max Rich�rd Liepsch, az akkori N�met – Osztr�k – Magyar sz�rnyasteny�szt�k klubj�nak eln�ks�gi tagja. � alapozta meg ezzel a n�met t�rpecochin teny�szt�st. A teny�szt�st N�metorsz�gban csod�lattal fogadt�k, 1929-t�l 32 teny�szt� a Lipsia - ki�ll�t�son k�l�n sz�vets�get alap�tott. A fajta t�bb m�s fajta el��ll�t�s�n�l j�tszott fontos szerepet. A n�metorsz�gi fajtasz�vets�g sok v�ls�gon ment kereszt�l, m�g 1968-t�l Dieter Aschenbach vette �t a t�rpe cochin sz�vets�g vezet�s�t, aki jelenleg is eln�k. Mai �ll�s szerint 24 elfogadott sz�n szerepel, ebb�l 6 sz�n fodros v�ltozatban is l�tezik.

�

�

S�rga (1886)	Feh�r (1886),	Fekete (1886),	Kendermagos (1886)
Aranynyak� (1886)	K�k (1932),	Barna szalagos (1948)	S�rgakendermagos (1956),
Gy�ngysz�rke (1962),	Ny�rfasz�n� (1963)	fekete-feh�r babos (1966),	Ez�stszeg�lyes (1967),
Feh�r-Fekete Columbia (1968),	Aranyb�za (1969),	Ez�stnyak� (1971),	S�rga-Fekete Columbia (1971)
V�r�s (1986),	Ez�stb�za (1992),	Feh�r-K�k Columbia (1992),	S�rga-K�k Columbia (1993),
K�k-Aranynyak� (1996),	Aranyporcel�n (1997)	Karvalysz�n�. (1997)	Gy�ngysz�rke kendermagos (2002) �